delibab 01 - délibáb
02 - elmondanám
03 - másé voltam
04 - tudnod kell
05 - megünnepelni jó
06 - szóbaszó
07 - újra délelőtt
08 - jó végre
09 - odadom
10 - boldog még
 
 
 
 
delibab

délibáb play kotta

előre szóltak az életemből
magad maradsz mikor minden eldől
ami lépted van az a sötétbe szárad
a szívnek a helye sehol csak árnyak

én maradtam ébren az álmaimban
hiszen előre szóltak hogy minden ott van
ahol éppen felüti a fejét az éjjel
az égen ki az aki maradna ébren?

ha reátelepszik az ég a tájra
megint esőt ígértek a délibábra
sok a felhő a zöme vonulni készül
a nyárból meg ami maradna végül
az eléldegél míg

az évek jönnek utolérnek
kitakarnak és számon kérik
a lelket rajtad de ugye látod?
ma nem úszod meg a boldogságot

sokat feladtam az életemből
miatta ég el itt mindenestől
aki voltam a pultnál veled beszélget
és úgy áll ott mint aki viharba tévedt

robotpilóta ha mélybe révül
repülni készül a gépe nélkül
aztán felszáll nézd pedig zuhannia kéne
de még gyorsít is kicsit hogy leráz de mégse

és fütyülve fújtat a szél a szárnyakon
én elégve gondtalan éjszakáimon
a vártnál mindig kicsit előbbre voltam
ahol megörültek nekem oda virágot szórtam
és megmondtam mindig ha előre szóltam

az évek végül utolérnek
kitakarnak és számon kérik
a lelket rajtad de ugye látod?
ma nem úszod meg a boldogságot

ő meglát fentről idetáncol
kipirultan a boldogságtól
az éjszaka meghalt de ugye érted?
elígértek a boldog végnek

ha magad maradsz mikor minden eldől
én feléd kiáltok az életemből
hé egy árnyék ül az egész világon
a szívnek a helyét sehol se látom

én elébe vágok az új időknek
a falon bevárom az érkezőket
akik a vártnál megint kicsit előbb kihoztak
a bajból amit persze nem ők okoztak

virágot szórtak a síri csendbe
aki vígasztalódna ne jöjjön erre
tudom ismersz hiszen sosem beszéltünk
bár valamennyit este azért beszélni véltünk

de nem este volt csak a fények égtek
és a vadak bedőltek a tévedésnek
ha a kocsmák szaga-zaja bevonzza őket
te hagyd meg így nekik a bolond időket

mert a legtöbb helyen csak ez a délibáb van
meg a találgatás megy az éjszakában
hol a szívnek a helye? sehol csak árnyak
a sarkon túl igazi színészek állnak

és megint pengeti a lant a bárdot
megénekelni ezt a délibábot
de a kértnél ma egy kicsit előbb sötét lesz
te készülj fel ezek az utolsó részek
az álló idők ma indulni készek

az évek végül utolérnek
kitakarnak és számon kérik
a lelket rajtad de ugye látod?
ma nem úszod meg a boldogságod

ő meglát egyből odatáncol
kipirultan a boldogságtól
és arcon csókol csak egyet-egyet
egy ölelés még és aztán enged

a szárnyak a hátán mind vele szállnak
utat adnak a boldogságnak
az évek látod csak utolértek
elígértek a boldog végnek
tánc
delibab

elmondanám play

mindenki lő mostanra már
régóta láthatatlanul élek
változni kész rajtam kívül
mindenki más akit csak az évek
fújnak felém mindenfelől
két kézzel integetnek a tájnak
jóságos ég elmondanám
ez voltam én mindegy mi vár is
elmondanám

köddel benőtt látóhatár
sorsukra hagyva vesztek az álmok
sorsot cserél sok jó barát
jobbára védhetetlenül állok
sortűz pereg dobszó ha szól
végszóra járja mind el a táncát
jobbára jó vesszőfutás
te jóságos ég hát ez voltam én
csak elmondanám

közeledik el az életem velem épp
pedig mennyire máshol járt nemrég
igaz az is amíg elviseltem a fényt
az is az is csak égetett ahol ért
hazabuszozik a városomba a nyár
velem már a múlt időkben jár

megszűnik itt mindenki más
egyből ha elhagyod a világot
emlékek ők visznek tovább
ezt jobb lesz ha mihamarabb be is látod
megszokható csak épphogy nehéz
de mégis ha megfeszülök sem értem
jóságos ég ma gondolj le rám
ha többet remélsz is ez voltam én
csak elmondanám

közeledik el a nap mikor hazaérsz
belépsz megint a régi szobádban állsz
belebuszozik az álmaidba a táj
tudom nem is kell mondanod hova jár
minek örül ez az élettelen ég?
nekem csak olyan szegről-végről kék

széltébe nőtt szélfútta rét
a házak körül lovaskocsik állnak
sírig cipelt ásók-kapák
két kézzel integetnek a tájnak
várnak hogy élj úgy mintha más
nem volna nélküled a mesédnek
jótánnyi jót csak ennyit kívánj
ma bármit cipelsz is gondolj felém
mert elmondanám

hazabuszozik az életem velem épp
pedig mennyire távol járt nemrég
lefogadom amíg elviselted a fényt
ugye ugyanúgy égetett ahol ért?
közeledik el a városomba a nyár
velem megint a múlt időkben jár

közeledik el a nap mikor hazaérsz
belépsz megint a régi szobádban állsz
belebuszozik az álmaidba a táj
tudom nem is kell mondanod hova jár
minek örül ez az élettelen ég?
nekem csak olyan szegről-végről kék

közeledik el az életem velem épp
pedig mennyire máshol járt nemrég
igaz az is amíg elviseltem a fényt
az is az is csak égetett ahol ért
hazabuszozik a városomba a nyár
velem már a múlt időkben jár

sebtében írt történetét
asztalfiókba zárja a részeg
később ha kész a szekrénybe dől
az ajtót bezárja magára végleg
képes szegény a fél életét is
álltában átaludni ha kéred
se nem lesz ma több változtatás
csak a végén egy szó a szó pont a lényeg
mégis mi más?
delibab

másé voltam play kotta

üres a fejem nincs benne lélek
alszanak a sejtek múlnak az évek
és én hiába mondom hogy mindent látok
ha soha nem látom az igazságot
és az igazság sem lát soha engem
valami nagyon nincsen bennem rendben
félek tőled
te másé voltál mindig
másé voltál mindig
megöl a szobám gyűlölöm a falakat
a háztetők felett a nyári ég alatt
ha feldobom magam a csillagtelepre
otthagyom a testem minden este
és hazudtam neked hazudtam neked
sosem kezdhetünk újabb életet együtt
félek tőled
féltem mindig
te másé voltál mindig
másé voltál mindig
elnémít a zaj
megrémít és bódulttá tesz ez a fémes hangzavar
kétszáztízzel száguldunk tovább
száguldunk tovább
mi csak száguldunk tovább
de te másé voltál mindig
igen is másé voltam mindig
másé voltál mindig
én is másé voltam mindig
másé voltál mindig
másoké vagyunk
mindig
delibab

tudnod kell play

ne légy már ilyen mindenellenes
ne nézz rám ilyen fáradt szemmel
így hogyan mondjam el miért bánt ahogy élsz?

követhetsz akár éjjel-nappal is
beszélhetsz nekem a titkaidról
de hogy mondjam így el miért bánt ahogy élsz?

neked tudnod kell
neked látnod kell

neked látnod kell hiszen mindent jobban látsz
neked látnod kell hiszen mindent jobban látsz

ne szólj rám mikor jól érzem magam
nevessünk amíg él az életünk
nevessünk amíg mosolyra áll a szánk

és ne gondold hogy én boldogabb vagyok
ne gondold hogy én többet tudhatok
honnan tudjam én mi minden vár még ránk?

neked tudnod kell
neked látnod kell

neked látnod kell hiszen mindent jobban látsz
neked látnod kell hiszen mindent jobban látsz

mindent jobban látsz
mindent jobban

neked tudnod kell
neked látnod kell
neked látnod kell hiszen mindent jobban látsz

neked tudnod kell
neked látnod kell
neked látnod kell hiszen mindent jobban látsz

mindent jobban
delibab

megünnepelni jó play kotta

ki-be villan a falakon túl a fény
idelátszik az árokpartról
megugattuk a holdéhes kutyát
körülálltuk jobbról-balról

se nem ezt se nem azt nem bírtuk el
külön állva se mással sem ment
nézd ez a szomorú város ég
menekítsd meg az embertengert

érezned kell elmúlt a tél
hiába hull a hó
ne kérdezz semmit most hogy itt vagy velem
ezt megünnepelni jó

hova tűntek a tovatűnt éjszakák?
lila köd lepi régen mindet
nézd ez a szomorú város ég
faharangokon éjfélt ütnek

ide tartok és oda is tartanék
nemigen megy a választhatnék
kivirágzik a hegyeken túl a rét
ugyanúgy ahogy én is tennék

érezned kell elmúlt a tél
hiába hull a hó
ne kérdezz semmit most hogy itt vagy velem
ezt megünnepelni jó

ezt érezned kell elmúlt a tél
hiába hull a hó
ne kérdezz semmit most hogy itt vagy velem
ezt megünnepelni jó

ki-be villan a falakon túl a fény
idelátszik az árokpartról
megugattuk a holdéhes kutyát
körülálltuk jobbról-balról
delibab

szóbaszó play kotta

itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
van-e a vonalban lehallgató?
mert itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
vigyázz!

itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
van-e a vonalban lehallgató?
mert itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
ne játssz!

jobb ha jóelőre szólok is hogy itt ne várd a fesztivált
mert nem lesz semmiféle lárma ha jönnél
az ablaktámlánál ma zárva tábla várna rád ha jönnél

jobb ha jóelőre szólok is hogy itt ne várd a fesztivált
mert nem lesz többet semmiféle lárma kinn
az ablaktámlánál ma zárva tábla várna rád ha jönnél

itt a vénád viszi a véred a folyón délnek
most már nem kell félned
a vénád viszi a véred a folyón délnek
amíg a vénád viszi a véred a folyón délnek
mondd hogy szóból értek
a vénád viszi a véred a folyón délnek

amióta életbe lépett a törvény hogy élek
én még egyetlen életemet sem éltem anélkül át
hogy ezt a törvényt ott a bőröm alatt ne éreztem volna
végig azt hittem én leszek aki megfejtem de mostanra
hogy-hogy nem úgy érzem hogy eddig az életeimben
összesen nem etettek meg velem ennyi szemetet
mint ebben az egyben amibe most születtem ebben az életemben

ebben az életemben bármihez is kezdtem eddig túlzásba vittem
ilyenné válnom sem kellett eleve ilyennek terveztek
és elmondhatom neked is azt hogy kevés az ami nehezebb
mint büszkének lennem arra amit itt teszek
ez a fejezet a legutolsó leheletemet is el képes tartani
ebben a nagykönyvben amit csak egy dolog hogy letenni lehetetlen
de kiolvasni se tudta még eddig egy sem

a vénád viszi a véred a folyón délnek
most már nem kell félned
a vénád viszi a véred a folyón délnek
amíg a vénád viszi a véred a folyón délnek
mondd hogy szóból értek
a vénád viszi a véred a folyón délnek

rád ennél többet már nem fog várni senki
téged ennél szorosabban már nem fognak vigyázni
neked ennél többször már nem lesz megbocsátva
jobb ha jóelőre szólok is hogy itt ne várd a fesztivált
mert nem lesz többet semmiféle lárma

aki melletted áll ugyan hiába várod
aki nem ment el soha hogy jönne vissza?
aki nem bántott meg annak nincs bocsánat
ami meg sem mozdult meg hogy állhatna?

aki melletted áll hiába várod
aki nem ment el soha hogy jönne vissza?
aki nem bántott meg annak nincs bocsánat
ami meg sem mozdult meg hogy állhatna?

itt a vénád viszi a véred a folyón délnek
most már nem kell félned
a vénád viszi a véred a folyón délnek
amíg a vénád viszi a véred a folyón délnek
mondd hogy mindent értek
a vénád viszi a véred a folyón délnek

itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
van-e a vonalban lehallgató?
mert itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
vigyázz!

itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
(van-e a vonalban lehallgató?)
mert itt a szóba-szóba-szóba-szóba-szóba-szóba szó
ne játssz!
ne játssz!

jobb ha jóelőre szólok is hogy itt ne várd a fesztivált
mert nem lesz semmiféle lárma ha jönnél
az ablaktámlánál ma zárva tábla várna rád ha jönnél

jobb ha jóelőre szólok is hogy itt ne várd a fesztivált
mert nem lesz többet semmiféle lárma kinn
az ablaktámlánál ma zárva tábla várna rád ha jönnél
delibab

újra délelőtt play

újra délelőtt
felkelnék de mégsem
legfeljebb nem látom őt
úgyis úgy van minden éppen

ahogy tegnap volt
pont így hagytam ott
és nem mozdult
semmit sem változott
én folytatnám
de zavar
hogyha folyton figyelsz
folyton figyelsz rám

újra délelőtt
kínos mint a többi
mosolygunk egymás előtt
ma már nem tudsz belémkötni

az még tegnap volt
pont így hagytam ott
és nem mozdult
semmit sem változott
én folytatnám
de zavar
hogyha folyton figyelsz
folyton figyelsz rám

várok ahogy szoktam
legfeljebb nem látom őt
egész olyan mint a többi
de hogy lett újra délelőtt?

most más
most más mint azelőtt
most más
most más mint azelőtt
egészen
más mint az előtt
delibab

jó végre play kotta

vajon akarod-e tudni
hogy miket beszélnek rólad hanem vagy ott?
akarod-e tudni
hogy kinek ki szól be ha véletlen éppen a pultnál otthagyott
bábot játszik
feleslegesnek érzi hogy mondjon bármit
ha úgysem hagynád hogy elhidd

ez a véges-végtelen néma táj
itt csak az ítéletre vár
elképzelheted a csendet ott
ahol a madár nemhogy de kísértet se jár
épphogy álmodsz
de ne félj lassan ha lekapcsolják az álmot
úgy ébredsz majd rá

hogy eljött a jó vég a jó égre
a jöttükre végre csend borul a térre
a jó vég a jó égre
a jöttükre végre csend borul a térre
a jó vég a jó égre vár

és ha belefáradnak az ökölrázók
a hatalmat éltetők
megnyílnak akkor az álmok kapui
és velük együtt a föld
alatta egy város fényből
fenntről vártad az égből te is
de a mélyből tört fel hozzád

eljött a jó vég a jó égre
a jöttükre végre csend borul a térre
a jó vég a jó égre
a jöttükre végre csend borul a térre
a jó vég a jó égre vár

nagy levegőt veszel és beülsz
sötét lesz a teljes filmed forog
és kilépsz a moziból és hátranézel
és a mozi már régen nincsen ott
ahol vártad végül
a te részedről a kocka elvetve
készülj már úgy indulnál

eljött a jó vég a jó égre
a jöttükre végre csend borul a térre
a jó vég a jó égre
a jöttükre végre csend borul a térre
a jó vég a jó égre vár
a jöttükre végre csend borul a térre már
a jöttükre végre csend borul a térre
egy jó vég a jó égre vár
delibab

odadom play

delibab

boldog még play kotta

lehetnél boldog még
amilyen még nem voltál
sosincsen késő már
te csak lépj és várj

kevés lesz minden szó
ahhoz hogy elmondhassam neked
mit érzek melletted
mikor jó jó jó

ha rámszólsz megvigasztal
kerüljünk együtt beljebb
minden nappal

itt ha körbenézek és te nevetsz rám
nem emlékszem rá hogy nem voltál
vajon hol lehettem mikor születtél?
vajon ki voltam én amikor megjöttél?
úgy unom mondani hogy sosem jó
unom hinni ami látható
bárcsak azt mondanám amit te szeretnél
amit ha meghallgatnál akkor nevetnél
velem

lehetnél másé még
ahogyan még nem lettél
sosem vagy ha mégis
akkor is már réges-réges rég

a magasban táncot jársz
alattad nincsen más csak a mély
se védőháló semmi
se egy kifeszített kötél

lenézel rám és érzem
közel jutsz lassan hozzám
mindenképpen
itt ha körbenézek és te nevetsz rám
nem emlékszem rá hogy nem voltál
vajon hol lehettem mikor születtél?
vajon ki voltam én mikor megjöttél?
úgy unom mondani hogy sosem jó
unom hinni ami látható
ugyan mihez kezdjek úgy az egésszel
ha te érzel és én meg közben nem érezhetek?

kereszten domboldalban
egy égő angyal táncol
a tűző nap körül

és körbenézek és te nevetsz rám
nem emlékszem rá hogy nem voltál
vajon hol lehettem mikor születtél?
vajon ki voltam én amikor megjöttél?
úgy unom mondani hogy sosem jó
unom hinni ami látható
de amikor a kezed megfogom és megérzed
egyből szorosabban kulcsolod az enyémet
végig neked szólt a dal a magasból
mindegy mindenki hogy mit gondol
nekem csak az számít ahogyan te érzel
nélküled a pokolba az egésszel
viszem