hiperkarma 01 - lidocain
02 - sosem voltunk senkik
03 - összevisszaélet
04 - ?
05 - hiperkarma
06 - csak az kiabál aki fél
07 - hiperkarma (megint)
08 - r'n'r 2000
09 - felejtő
10 - dob+basszus
11 - királyok, síelők
12 - mindenki függ
13 - üres
14 - zöldpardon
hiperkarma

lidocain kotta

a vakerom szar de a haverod vagyok és a haverok a végén mindig győznek
a nők is szeretik az olyan férfit aki lépten-nyomon bántja őket és megalázza
beléülteti hogy a férfi az első a nő a második a műsor végül az agyába épül
és elhiszi hogy az egyetlen út ha kiszolgálja az összes nyúvadt senkit aki az útjába kerül
és a gondjai elől hiába menekül a piába vagy bármi másba ami szédít
a dolgain ez már túl sokat úgysem szépít mégis kell neki valami ami szépen lassan
mindent de mindent de mindent
leépít
a vakerom szar de a haverod vagyok és a haverok előtt én mindig nevetek
a filmeken amiken otthon sírok a haverod maradok ameddig bírok
ez a törvény íratlan de a legszigorúbb amit ismerek
tudod a heroinnál meg a fegyvernél is durvább amikor megerőszakolod
a lelkedet ahogy én teszem és miattad teszem hidd el nekem
én nem tetoválnék magamra semmit ha nem érezném úgy hogy így még inkább
a haverod lehetek a vakerom szar ezen nem segíthetek
mégis látok valamit amit te nem
látok valamit amit te nem hogy
szépen lassan mindenünk leépül
nemsokára elmúlik a nyár
minket egytől-egyig felzabál az élet
ezután mi vár?
a saját fegyvered végez veled aki látott téged tudja milyen vagy
a véredben van az élet mégis fejjel lefele a sárban végzed
meghalsz naponta kétszer látod magadat a műtőasztalon
bolonddá tett a kényszer tudom milyen a választ is tudom
a végén mindig minden kiderül a haverom vagy nem vagy egyedül
a napba nézek és fázik a szemem
látom amit te nem
hiperkarma

sosem voltunk senkik kotta

sosem voltunk senkik mindenhonnan jöttünk virággal vártak
és mondták hogy győztünk de csak a lesütött szemüket a földre szegezett
tekintetüket lestük és láttuk nem akad senki köztük egy olyan
aki komolyan merné venni hogy a vérébe van amit a szemével lát
valami azt súgja neki hogy csak abban higgyen
akibe biztos hogy nem fog beleszeretni pedig a vérébe van
tudja ő is
sosem voltunk senkik mindenhonnan jöttünk
bárki szívesen maradna köztünk
sosem voltunk senkik
az idegen mindenhol idegen de bárhová teszem
sosem hagy egyedül átlát a szemeden az idegen
a haverod őt nézd kilesi ha néznek figyeli ha nő van
és úgy érzi közelebb menne mindig észbe kap hogy ezt
nem ő írja mások írják benne a kapucnis arcok
ülnek egy teremben írnak és égnek a lapok
az idegen szerint én szerelmes vagyok belétek bennetek
hagyjátok sosem voltunk senkik
mindenhonnan jöttünk
hiperkarma

összevisszaélet kotta

ma mindenki boldog vagy csak annak tűnik az én szememben
ma mindenki érzi vagy csak én érzem úgy hogy minden rendben
az élet nem élet míg át nem éled
és az álom sem álom ha én csinálom
a véremben érzem ezt a lüktetést amit ma este érezni kell
mittudomén hogy hányadik kerület ez engem valahogy
kicsit sem érdekel
se éhes se szomjas se fáradt se boldog se semmi
csak itt lököm neked magam hogy érezd
valami véget nem érő hídon át vissza pestre
a metro a nap a duna meg a hidak is a helyükön vannak
mi vagyunk tőlük messze
az életed nem élet míg át nem éled
és az álmod sem igazi álom de jól csinálom
nem hiszem hogy élek és ha néha mégis akkor is csak úgy
hogy a kezem figyeli közben a számat
ma mindenki boldog vagy csak annak tűnik
ma mindenki érzi vagy csak én érzem magam másnak
kék a véred szólj ha kéred
és ellököm neked magam hogy érezd
hiperkarma

?

egy rajzfilmben élek együtt veled
látom a fejed felett a kérdőjeled nem érted miért nem vagy boldog
hiszen itt mindent lehet ide az anyád elől is elrejtheted
a fejed felől a kérdőjeled
és ha olyasmit szeretnél nekem mondani amit én még nem tudok
akkor azt mondd meg hogy miért mindig
a szimpatikusabb állatok a vesztesek
olyanok akár a gyalogkakukkban a prérifarkas
aki lukat üt a kanyonba mégis mindig újra próbálja
jobb lesz minden nekem elhiheted
leesik az állad kinyílik a szemed és észreveszed
a fejed felett a kérdőjeled
látod a fejed felett a kérdőjeled
a fejed felett van saját kérdőjeled
már átlátok rajtam de nem látok belém
én egy univerzális gondolkodóval élek aki folyton
boldogabb akar lenni és nem érti meg
hogy ez nem így működik nem ilyen egyszerű
és folytatnám még tovább is van de félbeszakít
és azt mondja hogy ez az élet szerinte annyira egyszerű
hogy az már fáj mégis érdekes
láthatnám én is hát persze hogy láthatnád
csak akkor ne legyél már ilyen mélységesen
felületes
mondd meg milyen legyek mikor egy rajzfilmben élekv együtt veled
és ott van a fejed felett a kérdőjeled neked is
hiperkarma

hiperkarma kotta

lassan vége lesz és te itt maradsz velem a világ végén
a folyóparton állunk
ha bámészkodni jöttél hozzánk most megmondom
nincs esélyed nálunk mi újrakezdjük igen együtt
és elintézünk mindent a villanykörte holdat
és felémszól egy hang érj hozzám
egy bolond voltam mindig mégis megtaláltam
elintéztem mindent
és rohanj és táncolj és ugrálj és üvölts
vagy csinálj bármit csak lássam rajtad hogy élsz
és ha el is rontunk mindent mi újra kezdjük
és megint együtt
minden amit hittem az szerteszéjjel szállt és itt vagy
a villanykörte holdon és felém szól a hangod
érj hozzám ne bánts engem mindig
én sosem bántanálak örülj megtaláltak
és mindent ami fájt én a kukám mellé tettem
ma semmi nem a régi ma tényleg más lesz minden
és a folyóparton állunk a világ végén ketten
ott senki se jár ha bámészkodni jöttél
tedd meg most és tűnj el te együtt jársz a sorssal
neked semmi se fáj
hiperkarma

csak az kiabál aki fél kotta

inkább a versed költsd és ne a rosszhíredet
a városban egyedül én vagyok veled és nézlek
ahogyan a sárban mászol és látom neked is csak
a fagolyók nőnek a szemeid helyén
és te se veszel észre mást csak ami elédtáncol és ordít
de csak az kiabál aki fél
te magadon nevess csendesebb legyél
az kiabál aki fél
játszom veled de az én nevem nem ér
lődd ki magad figyeld a csendet hallgass
figyelj
mellébeszél aki mindent akar az a kis élet amit te szépnek hiszel
nekem annyit se ér mint a vécépapír kit érdekelne ha kitörne
valami háború a magam részéről inkább a seggem félteném
hiszen a lelkem köszöni szépen jól van valami mély dolog fenekén
írja a versét
az elsőt
hogy a fejébe szólnak a hangok
meg a teste
ami olyan hogy egyből rímel rá a lelke
és helyetted ordít hogy ne kiabálj
mert csak az kiabál aki fél
te magadon nevess csendesebb legyél
az kiabál aki fél
játszom veled de az én nevem nem ér
lődd ki magad figyeld a csendet hallgass
és írjad a versed
de csak addig írjad amíg azt nem mondják
nem rossz de ezt már írtad
tudod az egyetlen út ami valahova vezet ez a hosszú vörös
amin éppen gyalogolok voltak idők mikor azt éreztem
hogy ez az út lesz a vesztem és a végén belebukok
egyedül a téren álmodik a nyomor
pénzem az nincsen és a város is üres
és mégis ezerszer színesebb mint a képeken
én élvezem
hiperkarma

hiperkarma (megint)

hiperkarma

r'n'r 2000 kotta

nem fáj hogy ugyanúgy fúj a szél
nem fáj hogy a tietek még a tér
nem fáj én nem itt nőttem fel engem itt senki
nem ismer
mostantól nincs hozzám közöd
én nálad messzebről jövök
nem számit rólam mit hiszel
hidd el hogy sosem hittem el
téged viszlek magammal meglátod
jobb lesz azonnal rádnézek
a szemed véreres kiszúrlak kábítószeres
bújj elő és elmondom mi van
sávonként állítom magam
ez bennem mindig fogható
bömböl az iq-rádió
mindenütt jó de messze a legjobb
hiperkarma

felejtő kotta

sumák lázadók véreres szemű senkiháziak rám figyeljetek
bohócok vagyunk és mind belehalunk
iq-rádiók kábítószerek nézz rám és egyből gerjedek
szerelmes leszek és mind belehalunk
na ez az üzenet
az üzeneted
akármerre mész felejtőt találsz eltűnsz innen akármerre jársz
mindig az fogad hogy belehalunk
micsoda üzenet
a konyhában ül a hamutartóból dekket szedeget
mással beszél de a szeme az itt kopog a halántékomon
mindig bejöhet
szeretem mert te is szereted
rám ne számítsatok én eleget ráztam az öklöm
eleget hallgattam olyat aki tudta hogy miről beszél
csak azt nem hogy kinek én a legszéléről jöttem
tudtam hogy itt leszel valahol és tessék itt vagy
de nem megy mit csináljak ha nem megy
mikor itt ülsz velem szemben és a dekket szedegeted
hol marad az üzeneted?
a konyhában ülsz és a dekket szedegeted
hol az üzenet? hol marad az üzeneted?
csak a dekket szedegeted
itt akármerre mész felejtőt találsz eltűnsz innen
itt akármit csinálsz mindig ez fogad hogy belehalunk
mind
hiperkarma

dob+basszus kotta

tükörbe néz és a képét lesi ahogy átalakulnak a vonásai
mikor a hajnali metrón tökegyedül önmagával szemben ül
és érzi a vesztét valaki figyeli a túloldalról beszélnek neki
de nem hall semmit ő már csak ilyen
csak a dob meg a basszus zakatol a füleiben
magába beszél és kutyahúst kajál ha pénzt kap a kezébe telefonál
valami mindig kell mikor a szerelem leteszi a seggét a földreülteti
és úgy vágja taccsra ahogy senki nem teszi
és látja is ő csak észre nem veszi
hogy ennyit tud csak ő tudja milyen
mikor a dob meg a basszus zakatol a füleiben
megerőszakol ha nem vigyázol ha háttal állsz neki
és úgy tartja kedve akkor ugrik és addig mozog
míg el nem indul újra az hogy
umm-pá és a csávó kever
lenyugtatja majd a funksoulbrothercheckitoutnow
ó igen
csak a dob meg a basszus zakatol a füleiben
hiperkarma

királyok, síelők kotta

királyok királynők elefántot terelő juhász
bohócok egy síelő és rajtunk kívül nincs itt senki más
te hová tűntél merre jársz mit csinálsz
a királynők meg a részegek legalább rád figyelnek
ha hozzájuk beszélsz
és a királyokkal is jóba vagy de ha a szemükbe nézel
az összes félrenéz
és idegesít hogy az isten tudja csak mit jelent
és próbálnak neked segíteni de te nem vagy beteg
nem vagy beteg és hiába hallgatsz ez csak feltűnőbbé teszi
a helyzetedet hogy semmi se jó így csak megfulladni lehet
és nem csodálom hogy nem találod
a helyedet
a juhásznak ha dolga van az elefántoknak sírgödröt ás
az a síelő az meg én vagyok
és ez egy behúzott szárnyú felfelé zuhanás
és rajtunk kívül nincsen senki de senki más
csak mi meg ez a behúzott szárnyú felfelé zuhanás
és rajtunk kívül nincsen
senki más?
senki más
hiperkarma

mindenki függ kotta

felébredtem kettőt láttam a tükörképemet a falhoz vágtam
fürdőt vettem fogat mostam vécén ültem gitároztam
és vártam
hétvégenként hatkor keltem a padlót mostam az ételt mertem
és eltanultam az összes dumád és láttam rajtad az egyenruhád
és vártam
rád vártam tudod mindenki függ valamitől
mindenki függ valamitől
tudod hogy mindenki függ
álmodj rólam ahogy én is rólad
álmodj rólam ahogy én is rólad
álmodj rólam úgy ahogy én is
az érettségik a fehérblúzok a boroskólák a vodkadzsúzok
a kövér lányok kényeztettek sosem láttam náluk szebbet vártam
rád vártam hogy álmodj rólam ahogy én is rólad
álmodj rólam ahogy én is rólad
álmodj rólam úgy ahogy én is
mindenki függ valamitől
mindenki függ valamitől
tudod hogy mindenki függ
hiperkarma

üres kotta

üresen állok mindennek háttal
veled álmodni könnyebb mint egyedül ébren
vagy valaki mással
megfejtesz mindenkit jófej vagy mégsem vagy jól
tátongó ember
veled álmodni könnyebb mint egyedül ébren
vagy valaki mással
jobb lesz
ma álmodban jöttem a hitedben hinni
és soha semmit nem képzeltem mindig is tudtam
hogy mikor miből mennyi
de egy mosolyba bújva még most is
az arcodra fagynék
veled álmodni könnyebb mint egyedül ébren
vagy valaki mással jobb lesz
ha igazán élnél
én a válladról nézném végig ahogy élek
valaki mással
egyedül ébren
mindennek háttal semmit se szól
vele álmodni könnyebb mint egyedül ébren
mindennek háttal
hiperkarma

zöldpardon kotta

legalább azt mondd meg hogy hová menjünk
az ostobákkal mihez kezdjünk
a szupersztrádám a hiperkarma
ez a sorsom nekem is meg lett írva
aki írta az az égből nézi
ott az első sorban ül és mégsem érti
csak bámul rám hogy minden rendben
neki könnyebb minden
azt a dobhártyát kicsit összébbhúzni
süket füllel könnyebb úszni
de ha engem hallgatsz melléd úsznak
a füleid nélkül is visszahúznak
hát ez van csak azt nem tudni
hogy te mi a faszér jársz el szórakozni
ha alszol szinte egész végig
csak akkor kelsz mikor a pultból kérik
és már olyan mindegy hogy mennyit is iszol
és olyan mindegy hogy mit is gondolsz
és marhára nem baj ha sosem bírtak
akik azt se tudják hogyan hívnak
ez az egész ha mi épp úgy vesszük
ahogy mindenki más is itt velünk együtt
igazi pedig csak annak tűnik
akik igazak azok az ilyet el nem tűrik
ez a helyzet ez csak a lóvét nyeli
aki megengedheti mind megengedi
a világ az ilyen és itt vagy benne
hát mondd meg nekem mi értelme van
a táncnak ha nem a szex meg a drogok
ami igazán kell ez az a dolog
ami eltűntet mint a szamarat a ködben
és mellettem vagy de messze tőlem
aki számít azt te sosem látod
aki valamit is akar az a jóbarátod
aki megesküszik hogy jóbarát vagy
pedig többnek tart mint egy jóbarátnak
az a sumák fajta az sosem mondja
csak nevetgél hogy neki nincsen gondja
pedig elevenen eszi meg a penész érted
sokra képes aki szeret téged
és hiába mondod hogy sosem kérted
és hiába mondod hogy azt nem lehet
és te hiába látod hogy szép az élet
ha nem látja senki más cseszheted
vége.